A hozzám fordulók számára néha a legnehezebb elfogadni azt, hogy a szüleiket, születési családjukat ők maguk választották!  Ezt a témát fogom most kibontani a személyes horoszkóp elemeinek segítségével.

Védikus szemlélet szerint a lélek újjászületések láncolatában fejlődik, inkarnációk sokaságán át tapasztalatokat gyűjtve halad az isteni minőség felé. Ennek az alaptézisnek a szellemében, a horoszkópban is meg kell találnunk a „valahonnan jövünk, és valahová tartunk” folyamatot. Nem születünk tiszta lappal – pusztán egy tiszta sejtekből álló testtel – egy láthatatlan batyuban hozunk magunkkal kész vagy félkész készségeket, traumákat, adósságokat és a sikeres túlélés eszközeit. A szüleink személye az egyik legmeghatározóbb, legnagyobb nyomot hagyó, mégis teljességgel megváltoztathatatlan tény az életünkben.

 

Miért ilyen súlyos ez a szülő kérdés?

Életünknek korai szakaszában – amikor leginkább a szüleinkkel vagyunk – még nem vagyunk cselekvők, csak a most létezik számunkra, nincs kialakulva az elemző értelmünk, tökéletesen védtelenek vagyunk. Olyanok vagyunk, mint valami puha, képlékeny gyurma, amin minden lenyomat, karcolás, gödröcske megmarad. Végül ez a „mintázat” lesz az alapszemélyiségünk egy jelentős része.

A horoszkópban erről a korszakunkról elsősorban a 4. ház bolygói, aspektusai, a Rák jegye és a Hold árulkodik. A múlt teremtődik újra ezekben a jelölőkben, onnan indulunk, ahol azelőtt befejeztük. Ha családon belüli erőszak elszenvedői vagyunk, biztosan volt a múltunkban ilyen, akár mi magunk is lehettünk okozók. Ha az apa alkoholista, ne higgyük, hogy nincs közünk az alkoholizmushoz! Felnőve pontosan a korai élmények borzalma adhatja meg az erőt a kontrollhoz, hogy sose nyúljunk a pohár után. Amikor művész családba születünk, biztosan volt már kapcsolatunk a művészettel, talán voltunk írók, zenészek, színészek. Olyat is láttam már, hogy valaki pontosan azért választ elhanyagoló szülőket, mert nem akar kötődni. Szülei hagyják nőni, mint a mezei füvet – nem foglalkoznak vele – és ő ezáltal szabad marad, kevésbé determinálja őt a születési család.

 

Ártó energia a családi dinamikában

Ha a családi vérvonalban – genetikában – valamilyen ártó energia áramlik, ezt a védikus asztrológia „Pitru dosának” vagyis az „ősök átkának” nevezi.  A család egy folyó, hét íziglen magával hoz mindent a múltból és bármelyik utódban megjelenhet bármi, ami még nincs megoldva. (Bert Hellinger családállítási rendszere pontosan erre a jelenségre épül.) Milyen múltbeli esemény okozhat ilyen dósát? Bármilyen negatív érzelem felhalmozódása –harag, gyűlölet, agresszió – ami egy másik családtag felé irányul, okozhat ilyet. Képzeljünk el egy kisemmizett testvért, egy szégyen miatt kirekesztett nőt, vagy megbántott öreg szülőt… A bennük felhalmozódott fájdalom és harag „beleíródik” a családi energiamezőbe és átokká válik. Természetesen az áldás, az ima és a jó tettek éppen így megmutatkoznak.

A szülői alakok – főleg az apák, nagyapák, ősapák – jelölője a 9. ház. Ebben a házban láthatjuk jelölve a családi vérvonalat sújtó romboló erőt, ami okozhat házassági boldogtalanságot, sikertelenséget, gyermektelenséget, vetélést, stb. Viszont a család pozitív energiája éppen így fel tud halmozódni! Egy generációkon át működtetett vállalkozás, szeretve gondozott családi birtok, egy mesterség apáról-fiúra történő adása tisztelgés az ősök és a tradíciók előtt, ami támogató erők forrása.

 

család_horoszkóp

 

A család – jó esetben – egy meleg kemence ahol biztonságban érezhetjük magunkat, figyelembe veszik a fizikai és érzelmi igényeinket, elfogadnak úgy, ahogy vagyunk. Ide mindig visszatérhetünk megpihenni, lelkileg feltöltődni, kilazulni. Ezért ha a 4. ház viszonylatában Ketut, Ráhut, Szaturnuszt látunk, biztosak lehetünk benne, hogy a horoszkóp tulajdonosának nem a fentebb leírt élménye van a születési családjáról, de – talán pontosan ezért – majd kitartóan dolgozik azon, hogy ő más típusú családot teremtsen.

Nehéz állásnak számít, ha a 4. ház ura a 6. házban áll (problémás vagy ellenséges anya), a 4. ház ura 8. házban (traumatizáló esetleg korán meghalt anya), a 4. ház ura a 12. házban (az anya fizikailag nincs jelen, esetleg külföldön él). Különösen nehéznek számít, ha a Hold a 8. házban tartózkodik a születési képletben.

Összefoglalva: a szüleink és az általuk nyújtott otthon és gyerekkor számunkra megváltozhatatlan, fogadjuk el olyannak, amilyen, ez az életterület teljesen determinált. Viszont az már lehet a mi tudatos döntésünk, visszük-e tovább, amit kaptunk vagy egy egészen más úton haladunk. A céljainkban van szabad akarat, személyes erőfeszítésünkkel megváltoztathatjuk az irányt. Ha felnőtt korunkban nehezen békülünk ki a szüleink értékrendjével, személyiségével, viszonyulásival akkor mi már nagyon mások lettünk, mint ők. Messzire kerültünk a „kemencétől”… vagy messze esett az alma a fájától!

Ettől függetlenül a tisztelet mindig jár a szülőknek, mert az élet felőlük áramlik felénk, és ha ők nem lennének, mi sem élnénk. Egy szülő szeretete, jó szándéka áldássá válik a gyerekei, az unokái, de még a dédunokái életében is.