A Test-nyelv tolmács második része – látszólag – a szívről szól. Igazából nem a szívről, hanem a szívet hajszoló okokról.

Íme, a középkorú nő kérdése:

„Szapora pulzustól szenvedek, de csak lefekvéskor, amikor már próbálok elaludni. Félálomban pánikszerűen felriadok. Erre esetleg valamit tudtok ajánlani?”

A kb. 280 reagálóból sokat azt tanácsolták, azonnal forduljon orvoshoz, mert a szív nem játék. De többen számoltak be arról, hogy maguk is átélték ezeket a tüneteket és nekik a következő gyógymódok segítettek:

6. hely: SedativPC, PsyStabil cseppek (homeopátiás készítmények)

5. hely: Komlótoboz tea

4. hely: Orbáncfű tea

3. hely: Magnézium készítmények (sokan a Magnesolv-ra szavaztak)

2. hely: Macskagyökér tabletta, kapszula, tea stb.

1. hely: Galagonya-Citromfű mindenféle formában (kivonat, csepp, kapszula, tea és CRATAEGUS OXYACANTHA nevű homeopátiás golyó formájában)

Vagyis toronymagasan a galagonya-citromfűvel kompozíció vált be legtöbbeknek az ideges szívpanaszokra, ahol természetesen az esetek nagy többségénél a stressz a kiváltó ok.

Így meg is érkeztünk a mostani témánkhoz, a stressz okozta tünetekhez, amelyekből a magas pulzus csak az egyik, de talán legfélelmetesebb érzet. A tartós stressz hatására sok romboló folyamat zajlik,  csendes pusztításuk hosszú távon elvezethet napjaink egyik réméhez – a pánikbetegséghez is.

A fejtegetést most egy pici biológiával kezdeném: a vegetatív idegrendszeri vezérlés két részből áll (leegyszerűsítve), egy szimpatikusból és egy paraszimpatikusból. Ez a kétféle működés „üss vagy fuss!” és a „pihenj!” parancsokon keresztül aktiválódik.

Emlékeztek ugye a mesebeli királyfira, akinek meg kellett küzdenie a sárkánnyal?

A mesében a királyfi tudta, hogy harcolnia kell az életéért (meg a királylányért) vagy meghal. Amikor szembe találta magát a sárkánnyal, a szíve és a légzése felgyorsult, hogy a vérkeringés több oxigént és cukrot tudjon szállítani az izomsejteknek. Dolgozott az agy, cikáztak a gondolatok, minden porcikája megfeszült és élesebbé váltak az érzékei. Készenlétbe állt az immunrendszer hadserege a vérben egy esetleges sebesülés azonnali gyógyítására. Viszont az is biztos, hogy egy „zabszem se fért volna be a királyfi hátsójába”, amíg le nem vágta a sárkány mind a hét fejét. Vagyis emésztésre, ürítésre, szexuális működésre ilyen esetekben nem kormányoz energiát a hypotalamus.

Amikor vége van a rettenetes öldöklésnek, a királyfi megpihenhet, a töltekezés állapota következik. A szív lassul, a vérnyomás csökken, a vegetatív idegrendszer az energiát az emésztésbe, raktározásba, ürítésbe és a nemi működésbe kormányozza. Ilyenkor a hős sárkányölő megéhezik és kezdi érdekelni a királylány is…

A mai ember sárkánya nem győzhető le egyetlen csatában, hanem minden nap újra és újra ott áll fenyegető alakjával. Az idegrendszerünk ősi módon működik, és nem lehet racionálisan befolyásolni. Amíg mi napi 12 órában harcnak és életveszélynek éljük meg az életünket, a pihenés óráiban sem tud leállni a pörgéssel. Jó ideje zajlik már ez a folyamat, amikor bekövetkezik a fenti tünet, az állandósult magas szívritmus és alvászavar.

Az első és legfontosabb, hogy ismerjük fel a helyzetet és szakítsuk meg az ördögi kört. Ilyenkor már kevés azt mondani, hogy nyugodj meg… mert ilyenkor már nem tud az ember megnyugodni. Nyugtatók sorát kell bevetni – lehetőleg homeopátiás, vagy növényi alapúakat -, hogy csillapítsuk a túlpörgött idegrendszert. Az izmok görcsei és az idegbecsípődések már korábban figyelmeztetnek arra, hogy a test nem tud lazulni, hanem állandóan feszül. A fenti listában 3. helyen lévő magnézium valóban nagyon fontos! Jó, ha tudjuk, a stressz „eszi” a magnéziumot, pedig ez az ásványi elem több életfontosságú folyamathoz is szükséges.

Egy másik stációja a krónikus stressznek emésztési problémákban és székrekedésben jelentkezik. Emlékszünk rá, hogy „üss vagy fuss!” állapotban nincs energia kormányozva ezekbe a folyamatokba. (Szép is lenne, ha a királyfi sárkányölés közben becsinálna a nadrágjába.) A sajnálatos mellékhatásként jelentkező libidócsökkenés, menstruációs és fogamzászavarok is érthetővé válnak ebben a megvilágításban. A stressz miatt sosem jut elég energia a szaporító szervekhez.

A megemelkedett vérnyomásra sem szabadna úgy tekinteni, ahogy bevett szokás ezt ma kezelni. Kap a beteg vérnyomáscsökkentőt és meg van oldva. De nincs megoldva! A magas vérnyomás a test nyelvén azt jelenti: „Nyomás alatt vagyok! Meg vagyok feszülve és nem tudok lazítani!”

A fent említett kérdésfeltevő hölgynek a lelke ezt szeretné elmondani:

– Túl sok ez nekem, túlvállaltam magam, a feladataim meghaladják a képességeimet. Állandóan hajtom magam, hogy megfeleljek az elvárásoknak. A szív azt dobogja, hogy túl gyors az élet ritmusa! Ahogyan magunkat hajszoljuk, úgy hajszolja a szív saját magát és nem tud leállni.

Nincs az a gyógynövény vagy táplálék kiegészítő, ami egymagában kihozna ebből az állapotból. Biztosan kell egy őszinte szembenézés önmagunkkal, hogy hol vállaltuk túl? Miből ered a nyomás? Biztosan kell életmódváltás és szemléletváltás! A gyógynövények mellett – a fent felsoroltak mind nagyon jók – kell séta, kell valami lassú jóga, kell meditáció vagy valami elmecsendesítő gyakorlat.

Ezekkel a támogatásokkal is eltarthat a stabilizálódási folyamat akár 2-3 hónapig is. Türelem és kitartás szükséges, önfegyelem, de leginkább saját magunkba vetett hit. A saját testi-lelki folyamatainkba vetett bizalom, hogy vissza lehet állítani a normális ritmust, ha így döntünk és teszünk is érte.