Eltelt a két hónap bezártság és mind többen számba veszik a veszteségeiket és a nyereségeiket. Igen, jól olvastátok: a nyereségeiket! A beszélgetőpartnereim legalább fele úgy foglalta össze a karantén időszakát, hogy bizony neki nagyon jól esett. Nem volt reggeli rohanás, oda-vissza utazással töltött órák a tömegben, lelassult az élet ritmusának őrült pörgése. Valami lelazulhatott és olyat éreztek, amit évek óta nem… Az idegrendszerük kicsit megpihent.

Az emberek másik csoportja persze nem élte meg ilyen pozitívan, ők így a nyitás környékén rosszabbul vannak – főleg mentális értelemben – mint februárban voltak. A félelem, a szorongás, a bizonytalanság, az összezártság okozta kapcsolati feszültségek képesek megtépázni még az erős idegrendszert is.

Ebből az apropóból folytatnám az „Az idegrendszerről 1..” írást a második résszel. Sorba veszem azokat a lehetőségeket és módszereket, amit az Ájurvéda kínál a mentális egyensúlyunk helyreállítására.

Az egyensúly gondolatával kezdeném: képzeljünk el egy nagy fát, ahogy hatalmas lombjával hajladozik a szélben. Ha ennek a fának van egy erős gyökérzete, amivel mélyen bele tud kapaszkodni a talajba, stabilan kiállja a legnagyobb szélvihart is. Ne higgyük, hogy mi emberek nem ugyanígy vagyunk! Azok, akik közelebb élnek a természethez, a földhöz vagy sokat kirándulnak, könnyebben tudnak kiegyensúlyozottak maradni. A régi paraszti világban szinte ismeretlen volt a mentális betegség fogalma. A föld, a fizikai munka és a természet közeli élet „földelte” a nyugtalan elmét. Az idegrendszeri problémák szinte mindig lebegéssel, a fizikai valóságtól való elszakadással, a természettől való eltávolodással kezdődnek. Azok a tízezrek, akik most a panelházak emeletein voltak hetekig összezárva a negatív híreket ontó televízióval, könnyebben kibillenhettek, hiszen „lábuk sem érte a földet”.

Az első és legfontosabb tanácsom, hogy legyünk a természetben minél többet! Üljünk le a földre, járjunk mezítláb a fűben, temessük be a lábunkat meleg homokkal. Engedjük, hogy a Földanya lehúzzon minket a valóságba, mert az „itt és mostban” lenni mindig a legbiztonságosabb. A vizek még hidegek, de amint kicsit melegebbek lesznek, a természetes vizekben való fürdéssel is „földelhetünk”.

Az első részben már eljutottunk az idegrendszeri működés kulcsmondatához, miszerint az ájurvéda a mentális betegségekről úgy gondolkodik, mint egy bizonyos energiaáramlási zavarról.

Ha van egy blokkolt áramlás, a legfontosabb feladat az energetikai blokkok feloldása. Ezeket a blokkokat görcsök, remegés, vagy reszketés formájában tapasztalhatjuk meg a testünk különböző pontjain. Ha éjszakánként görcsöl a vádlik, ne csak nyomelem hiányra gondoljunk! A görcsök oldására lazító és nyugtató gyógynövényeket alkalmazhatunk. Ilyen a nálunk is megtermő kálmos és az illóolajokban bővelkedő bazsalikom. Ájurvédikus gyógynövények közül a tulasi (szent bazsalikom) és a guggulu örvend jó tapasztalatoknak. Aki jobban kedveli az illatokat, annak a menta és a mirha olaját érdemes párologtatnia vagy masszázsolajba keverni. Külön felhívnám a figyelmet a masszázs blokkoldó, lazító hatására. Az alkatnak megfelelő olajjal végzett masszírozás jól ötvözi a gyógynövények és olajok oldó hatását a test meridián rendszerének aktivizálásával.  Nagyon tudom ajánlani a rendszeres olajos masszázst annak, aki idegrendszeri problémákkal küzd. Ennyit a blokkok oldásáról.

Ezután a pitta típusok (tűz) jellemző tünetével, a túlhevüléssel foglalkozunk. A túl sok hő, ami idegeskedésben, dühkitörésben, ingerlékenységben nyilvánul meg, valósággal kiégetheti az idegrendszert. Erre a tünetre a legjobb a gotu kola nevű gyógynövény, amit nálunk is lehet kapni por vagy kapszula formájában. Nagyon finoman szinte észrevétlenül fejti ki a hatását, magam is kipróbáltam. A nálunk termők közül a komló alkalmas a túlhevült idegek csillapítására.

Több remegéssel, reszketéssel járó betegség során az idegrendszer erősítésére, táplálására is szükség van. Szerintem mindenki hallott már a csodálatos ashwagandháról, ami gotu kolával is bátran párosítható. Az ashwagandha (álombogyó) stabilizál, erősít, nyugtat és segít az alvásban is.

Az idegi fájdalmakat csillapító – bár nem kellemes illatú – de annál hatékonyabb gyógynövényünk a macskagyökér. Kis préselt tablettáit a nagyobb drogériákban is lehet kapni, ami jó alternatíva azoknak, akiknek nincs módjuk a gyökerek főzésével időt tölteni.

Az ájurvéda szorosan összekapcsolódik a jógával, ami egy finom lélekgyógyászati aspektust ad a gyógynövények hatásaihoz, gyakorlataival segít lecsendesíteni az elmét. Különösen a lazán, erőlködés nélkül végzett ülőgyakorlatok hatnak jótékonyan. Visszautalnék a fentebb leírt sorokra, miszerint a földdel való kapcsolat segít egyensúlyban maradni. Ezért is hasznosak az idegrendszeri gondok esetében az olyan ászanák, ahol végig szoros kapcsolatban maradunk a talajjal. A jóga pozitív hatását a pránajáma légző gyakorlataival – megfelelő körültekintéssel – tovább lehet fokozni.

Végül a mantrázás idegrendszert nyugtató és stabilizáló hatását említeném meg. A SHAM mantra lecsendesítő, a SOM szócska pedig tápláló, erősítő hatású. Ezekhez zengessük bátran a tisztító és harmonizáló ősi OM mantrát.

Nyugodt elmét és jó idegrendszert kívánok mindenkinek az újrainduló élethez!