Valahol olvastam, hogy az emberi test tulajdonképpen az emésztőrendszer köré épült cső… Megmosolyogtató ez a megállapítás, de az bizonyos, hogy az emésztés szervei sok helyet foglalnak a testünkben és az emésztés minősége alapja az egészségünknek. Számos nem emésztőrendszeri betegségről bebizonyították már, hogy az oka az emésztőrendszerben található. Ezért fogom ezt a témát két részletben, nagyon alaposan körüljárni.
Az ájurvéda szerint az élelem cseppfolyósítását a kapha (víz) uralja, az emésztést és felszívódást a vékonybélben a pitta (tűz) végzi, a salakok kiválasztása és elengedése a vastagbélen keresztül a vata (levegő) felségterülete.
Ebben az írásban az emésztés pitta által uralt részéről szól, ahol a tűz az úr.
Mivel szeretek egyszerű, mindenki által tapasztalható természeti jelenségekből kiindulni, most is egy hétköznapi példával modellezném az emésztés középső folyamatát.
Képzeljük el, hogy egy meleg nyári estén a szabadban szalonnát szeretnénk sütni. Ehhez tüzet kell raknunk. A gyufa pici lángjával papírokat gyújtunk, majd száraz fával tápláljuk a fellobbanó lángocskákat. Ha nagyobb, erősebb tüzet szeretnénk, széles fahasábokat rakunk a tábortüzünkre, hogy jó parázs legyen, egyenletes, erős hőt adva a szalonnasütéshez. Az a jó tűz, ahol kevés apró hamu marad és égés közben tiszta füst távozik. Mindenki tudja, ha nedves, vagy nehezen égő anyagot teszünk a tűzre, a lángok csak küszködnek, sűrű, büdös füst keletkezik, csak köhögünk és könnyezünk, de nem lesz sült szalonnánk.
Valami hasonló történés megy végbe az emésztés középső szakaszában, amikor a táplálék feldolgozása történik. Azzal a különbséggel, hogy a tűz az emberi testben folyadékban van „oldva”, pl. gyomorsav, epeváladék formájában jelenik meg. Ettől függetlenül a hideg nedves ételek éppúgy csökkentik az emésztő tűz erejét, mint a vizes fa. A sok összetevőből álló, mesterséges élelmiszerek pedig olyanok az emésztőrendszer számára, mint a gumiabroncs tábortüzen égetve: kínlódva, koszos lángokkal ég bűzös füstöt okádva.
Tehát, ha tiszta, salakmentes „égést” szeretnénk, vagyis jó emésztést, a következő dolgokra érdemes figyelnünk:
- étkezés előtt kb. fél órával jó egy nagy pohár vizet inni, hogy növekedjen a gyomorsav és epeváladék mennyisége
- étkezésig már ne igyunk többet, hogy ne híguljanak az emésztőnedvek
- a főétkezést érdemes dél körül megejteni, mert ekkor van a nappali tűz ideje, ekkor a legerősebb a pitta természetes energiája
- az egyszerű, néhány összetevőből álló ételek sokkal inkább tisztán „égnek”, mint a bonyolult, többféle állati fehérjét tartalmazó fogások
- étkezés közben ne igyunk nagyobb mennyiségű hideg folyadékot, mert ezzel mintegy eloltjuk az emésztés tüzét (éppen úgy, ahogy hideg vízzel a tábortüzet is el lehet oltani)
- ha nehezebben emészthető dolgot eszünk, vagy vata és kapha túlsúlyunk van, használjunk tűzfokozó fűszereket (szerecsendió, kömény, bors, cayani bors, kakukkfű stb)
- az étkezés után fél óráig szintén nem tanácsos hideg folyadékot inni, de még károsabb hideg, ragacsos desszerttel, például jégkrémmel zárni az ebédet
Az emésztő tüzet az ájurvéda agninak nevezi (kísérteties a hasonlóság az „égni” szavunkkal). Az agni a pitta dósa finomenergiája, a tűz elem egyik megjelenési formája. Az agninak 5 fajtája van, mert emésztés nem csak az emésztőrendszerben folyik!
Emészt a bőr is, de az érzelmi és szellemi szinteken is folyik emésztés. A benyomásainkat, az átélt élményeket és a látott képeket is feldolgozzuk, végső soron megemésztjük. Erről részletesebben a következő írásban fogok írni.