A dósák felhalmozódása hosszabb távon betegséget okoz. Ennek a folyamatnak jól elkülöníthető szakaszai vannak. Egy tudatos önfigyeléssel nagyon korai szakaszban felismerhetjük a jeleket és egyensúlyozhatjuk a kibillent dósát. Így előzhetjük meg a betegségeket, vagyis nem betegszünk meg!
- felhalmozódás: a természetes egyensúly megzavarodik, az egyik elemi energia túlsúlyra jut, dósává – ártóvá – válik. Ennek oka lehet életmódbeli ok, időjárási hatás, vagy egy bizonyos tapasztalás (pl. erős érzelmi élmény, veszteség, vágy, veszekedés)
- növekedés: az ártó energia növekszik, a természetes egyensúlya „magától” már nem tud visszaállni. Ennek a fázisnak leginkább érzelmi vagy valamilyen kisebb kellemetlen tünete van. Az ok nélküli rosszkedv, feszültség, ingerültség, kedvetlenség, levertség már tünet! Ne hagyjuk figyelmen kívül!
- szétáradás: az elhatalmasodott dósa kilép a székhelyéről és a pályái mentén szétárad a testben
- megrekedés: az energia a szétáradás során valahol megakad a testben és az adott testrészt károsítja. Hogy miért pont ott akad meg, ahol? Erre az asztrológiai képletünk adhat pontos választ. Nevezzük ezt most az egyszerűség kedvéért „hajlamnak”.
- megnyilvánulás: a megrekedés során érintett szövet olyan mértékben károsodik, hogy a betegség érzékelhető tüneteket okoz.
- elkülönülés: az okozó ártó energia annyira elhatalmasodik, hogy megmutatja a rá jellemző egyedi jellegeket. Ezen a ponton határolható be az ártó energia fajtája.