Március 21. a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontja, a meteorológiai tavasz kezdete. Őseink számára –akik négy része osztották az évkört- egy fontos kiinduló pont volt ez a dátum. A tavasz az új ciklus kezdete, minden élni kezd, kihajt, zöldell majd virágba borul. A zöld színek kavalkádja, naponta változó árnyalatai számunkra is az elevenséget, a megújulás érzetét keltik.

Az Ájurvéda „logikája” szoros kapcsolatban van a minket körülvevő természet megnyilvánulásaival. A rengeteg friss zöld megjelenése a kertekben, erdőkben ráirányítja a figyelmünket a zöld ételekre. Ha most nőnek, most kell őket leginkább fogyasztani! A csalán, a tyúkhúr, a zamatos turbolya, a gyermekláncfű, a medvehagyma azok a vadnövények, amelyek elsőként jelennek meg a természetben. Ezek a növények fanyar, keserű, esetleg csípős ízűek. A kertekben a madársaláta, a fejes saláta, a rukkola, a spenót, a zöld hagymaszárak a legkorábbi leveles zöldségeink. Róluk ugyanazt mondhatjuk el, mint vadon növő társaikról, hogy főleg a fanyar, a keserű és a csípős ízeket képviselik.
Ezeknek az ízeknek a legfontosabb hatásiról ezt olvashattuk:
Keserű: „Méregtelenít, csökkenti a testsúlyt, már kis mennyiségben is erős hatású.”
Fanyar: „Szabályozza a vízháztartást, a szövetek szilárdságát növeli, a gyógyításban jelentős szerepe van.”
Csípős: „Segíti az emésztést, hőt termel, élénkít, megszünteti a pangást, szélhajtó, fokozza az anyagcserét, serkenti az izzadást, már kis mennyiségben is erős hatású.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a tavaszi zöldek a test tisztítását, méregtelítését szolgálják. Ha most nőnek, most van leginkább az ideje a testünk nagytakarításának. A méregtelenítés, tisztítás mikéntjéről, nehézségeiről, folyamatáról a következő bejegyzésben írok.