Az Ájurvéda 6000 évvel ezelőtt jelent meg, de az emberi test most is pontosan ugyanazokból az „alkatrészekből” áll, mint 6000 éve. A működése is ugyanaz, csak kicsit több a zavaró tényező. Minden gyorsabb és mindenből több van. Az Ájurvéda rendszere, elvei, módszerei összetettek és több szinten működnek. Türelmet, figyelmet és időt igényelnek. Időre van szükség a tisztuláshoz, a kibillent dolgok egyensúlyba hozásához és az eredmények stabilizálásához.
Igen, egy kapszulát vagy többféle kapszulát bekapni könnyebb és gyorsabb. Nem kell gondolkodni, nem kell megfigyelni semmit, nem kell felelősséget vállalni. Viszont a kapszuláknak többnyire van mellékhatása is, amire aztán újabb kapszulák kellenek. Egy idő után minden irányítás kicsúszik a rohanva kapszulát kapkodó ember kezéből és teljesen kiszolgáltatottá válik, valaki mástól kezd függeni az egészsége. A kiszolgáltatottság félelmet szül, azt az érzést, hogy bármikor történhet velünk valami visszafordíthatatlan és rettenetes.
Bármikor kieshet a csontváz a szekrényből… Aki megpróbálja az Ájurvédát „szedni”, annak bizony időt kell szánnia rá. Megfigyelni az intelligens test ezer üzenetét és nem rohanni el a jelek mellett. A megfigyeléseket elemezni kell, ide vagy oda be kell őket sorolni, kombinálni kell velük. Az erőfeszítésekért cserébe viszont egyre több tudatosságot kapunk. Szabadságot kapunk és önrendelkezést a saját testünk és egészségünk fölött. Tanulunk figyelni, ami észrevétlen módon átterjed a másokra való figyelés képességévé. Elfogadóbbak leszünk a saját testünkkel, saját folyamatainkkal szemben, és mintegy varázsütésre a könnyebb másokat is elfogadnunk. A testi tudatosság „mellékhatása” az, hogy szinte észrevétlenül szellemileg is tudatosodunk.
Több lesz bennünk a béke és a megelégedettség.