A test-nyelv tolmács 3. része egy mindennapos kellemetlenséget okozó tünetről – a székrekedésről – szól.

Sokan küszködnek nap-mint nap a székrekedéssel, ezt bizonyítja az is, hogy szinte hetente felteszik a csoporttagok a kérdést:

„Mit tanácsolnátok régóta tartó székrekedés és száraz széklet esetén?” Bár ez az egy kérdés valójában két kérdés, de mielőtt ezt boncolgatnánk, nézzük mi vált be a gyakorlatban a csoporttagoknak:

 

6. szűztea kapszula

5. aszalt szilva (áztatva is), szilvalé, napi 2 alma (héjastól!)

4. lenmagpehely beáztatva

3. szenna tea

2. éhgyomorra 3-4 dl víz ivása (többeknek citrommal)

1.útifűmaghéj vízben, majd fél óra múlva újra víz

 

Nagyon sokan javasolták a mozgást is a bevehető dolgok mellé, sőt többeknek magában is segített a rendszeres gyaloglás. A fenti lista 6. helyén álló szűztea kapszulával csak óvatosan, akár erős görcsöket is okozhat. A 3. helyen álló szenna teát is inkább alkalomszerűen és indokolt esetben javasolják a gyógynövények szakértői.

A bevált házi szerek főként a folyadékhiány miatti vagy rostszegény táplálkozás okozta lassú anyagcserére hoznak megoldást. Kezdetben érdemes úgy hozzáfogni a székrekedés megszüntetéséhez, hogy megfelelő mennyiségű (nem hideg) vizet iszunk, fokozzuk a rost bevitelt (gyümölcsök héja, zöldségek, korpa, maghéjak stb) és eleget mozgunk. Nagyon fontos, hogy a széklet „csússzon”, amit egy-egy kanál hidegen sajtolt olajjal tudunk legkönnyebben kivitelezni. A száraz, darabos állagot az emésztőrendszer forró és szeles állapota idézheti elő, aminek kapcsán a májműködés zavaraira kell gyanakodnunk. Ezzel szinte mindent meg is tettünk, amit fizikai szinten megtehetünk, de mi van akkor, ha még mindig nehézkes a wc-re menés?

Ha a fentiek rendben vannak, akkor gondoljunk a hosszú idő óta fennálló a stresszre, hiszen a stressz összehúzza az emésztőrendszer minden szakaszát, gátolva ezzel az áramlást. Erről részletesebben az előző írásomban olvashattatok.

Végül jönnek a lelki okok, aminek a megfejtéséhez újra az asztrológiát fogom segítségül hívni. Ha megvizsgáljuk az embert, viccesen azt is mondhatnánk, hogy az ember az emésztőrendszer „csöve” köré szerveződött egyéb kiszolgálóegységek összessége. Ennek a csőnek a felső vége a száj, az alsó vége pedig a végbél. A „bemeneti szakasz” a száj, a torok a nyelés, az evés által elérhető örömök és élvezetek mind a Bika jegyhez tartozó területek. A „kimeneti szakaszt” a Bikával pontosan szembenálló – vele tengelyt alkotó – Skorpió jegy uralja. Az elengedés, a feleslegestől való megszabadulás a Skorpió dolga az állatövi jegyek közül, így hozzá tartozik a vastagbél és a végbél területe is.

A két jegy bár egymásnak ellentéte, mégis együtt alkotnak egy egész rendszert. A be és a ki folyamatát, vagy a megtartás és elengedés ritmusát uralják ők ketten. Akkor lenne megfelelő áramlás az emésztésükben – és az életünkben is – ha ezek a folyamatok egyensúlyban lennének. Akinek székrekedése van, érdemes őszintén magába néznie, hogy fél-e a változástól? Fél-e attól, hogy valamit vagy valakit el kell engednie? A szorulás szorongásra utal és arra, hogy a bennünk lévő félelem megrekeszti az életünket. Ragaszkodunk valamihez, ami már nem táplál minket, már kiüresedett és időközben hulladékká vált. Pont úgy, ahogy egy tányér finom ételből az emésztőrendszeren áthaladva csak a salak marad, amitől a testünk szeretne megszabadulni. A megrekedt, pangó széklet ugyanúgy szennyezi a testet, mint egy túlhaladott helyzet a lelket.

Időnként a sors is szokott „nagy hashajtást” rendezni… Váratlanul, szinte rohamszerűen események, személyek érkeznek vagy távoznak, amelyek sokszor fájdalmasan alakítják át mindennapjaink díszleteit. Szó szerint kipucolnak mindent. Legyen a krónikus székrekedés egy intő jel arra, hogy ideje átvizsgálni az életünket, mi lehet az, amihez félelemből vagy kényelemből ragaszkodunk, de igazából nincs már rá szükségünk.

Egy zen bölcsességgel fejezném be ezt az írást: „Ami jön fogadjátok, ami megy engedjétek”.